A cég tevékenységi köre: számítógépes és szemész-szakorvosi szemvizsgálat, kontaktlencsék és kiegészítők forgalmazása, szemüvegkészítés, egyéb optikai eszközök, márkás napszemüvegek, távcsövek árusítása, színesfilm-és képkidolgozás minden adathordozóról, fotocikkek értékesítése.

A rendszeres szemvizsgálat fontossága

Az egészséges szem fontosabb a tisztán látásnál.
Amikor egy optometrista a szemet vizsgálja, a tiszta és kényelmes látás mellett az egészségi állapotot is ellenőrzi. A látási problémák megbeszélése után az optometrista tesztek sorozatával leméri, hogy szükség van-e szemüvegre, kontaktlencsére, és ha igen, akkor milyen erősre. Azt is ellenőrzi, hogy normális-e a kétszemes együttműködés, és a közelre fókuszálási képesség.

A szem elülső részén van a szaruhártya, a kötőhártya, az írisz, a lencse és a szemhéj. Ezeket keskeny fényű mikroszkóppal (réslámpa, biomikroszkóp) vizsgálja. A szem belsejében helyezkedik el a lencse, a látóideghártya, és az azt tápláló hajszálerek. Ezeket oftalmoszkóppal (szemtükörrel) vizsgálja.

E szövetek látványából ki lehet deríteni a szem betegségeit, a kataraktát, a glaukómát és egyéb általános betegségeket, mint pl. magas vérnyomás, diabétesz. Előfordul, hogy gyógyszerek mellékhatása zavarja a látást. A szemen belüli nyomás, a látómező és a színlátás vizsgálata is elvégezhető. Ha az optometrista szembetegségnek vagy általános problémának a nyomát találja, szemorvost  vagy más gyakorló orvost javasol.

A szembetegségek okozta változások lassúak, akár évekbe telnek, és gyakran tünetmentesek. A rendszeres ellenőrzés kimutatja és még kezdődő állapotban analizálja a problémákat. Így azok jobb eredménnyel kezelhetők.

Az optometristának mondjuk el a homályos látást, a fejfájást, az égő, szúró szemeket, vagy a kettős látást. Beszéljük meg a munkavégzésünk látásbeli követelményeit. Segít, ha elmondjuk, hogy milyen távolságra van a számítógép képernyője, az íróasztal, a munkaeszköz. Említsük meg a hobbijainkat, vagy amit sportolunk, ha az speciális szemüveg viselését jelentheti. Ezek az információk segítik az optikust, hogy a lehető legjobb védelmet adja a szemünk számára.

Az optikus:
  • Megvizsgálja a szemet, nincs-e látási zavar.
  • Megtalálja a szembetegségeket azok jeleiből, és megfelelő gyógyintézetbe irányít.
  • Felírja, beszerzi és javítja a szemüveget.
  • Egészségügyi problémákat is észlelhet.
  • Felírja és beszerzi a megfelelő kontaktlencsét.
  • Analizálja a szem koordinációs zavarait.
  • Felírhat speciális optikai segédleteket, és hozzájárulhat a beszerzésükhöz.
  • Tanácsot ad a megvilágítás körülményeinek beállításához.
 
A szem optikai hibái

Presbiópia

Mi a presbiópia?
A presbiópia egy olyan állapot, amely a normál olvasási távolságban megnehezíti a látást.

Hogy befolyásolja a presbiópia a látást?
Olyan feladatok, mint olvasás, varrás nehezebbé válnak, különösen gyenge fénynél. Például észrevehetjük, hogy távolabbra tartjuk az újságot, hogy tisztán lássuk a betűket. Néhányan úgy érzik, hogy már rövid a kezük. A presbiópia a távoli látást nem befolyásolja.

Van-e más hatása a presbiópiának?
Problémáink lehetnek olvasásnál a koncentrálással, vagy megfájdul a szemünk, a fejünk, esetleg elfáradunk, ha sokáig közelre nézünk.

Mi okozza a presbiópiát?
Fontos megérteni, hogyan változtatja szemünk a fókuszát, ha közeli tárgyra nézünk. Normál esetben  a szem távolra fókuszál. A belsejében van egy nagyjából borsó méretű lencse. Hogy közeli dolgokra fókuszáljunk, egy izom megváltoztatja a lencse alakját (domborúbbá). Ezt a folyamatot akkomodációnak nevezzük. A kor előrehaladtával a lencse elveszti rugalmasságát, és kevésbé változtatható az alakja. Ez egy teljesen normális, korral járó változás, mint az őszülő haj, vagy a merevedő izületek. A lencse rugalmasságának csökkenése okozza, hogy a közelre fókuszálás nehezebbé válik.

Ki lesz presbiópiás?
Mindenki tapasztalja a presbiópiát okozó öregedést, tehát ezt az állapotot nem lehet elkerülni.

Gyorsan alakul ki a presbiópia?
Nem. Először úgy 40-45 éves kor között észrevehető. Bár a közelre nézés nehézségei - úgy tűnik - hirtelen jelennek meg, de a presbiópia mögött megbúvó öregedési folyamat már gyermekkorban megkezdődik. A presbiópia 45-65 éves kor között növekszik, egyre nehezebbé téve a közelre nézést. 65 éves kor fölött már a presbiópia jelentősen nem változik.

Hogyan kezelhető a presbiópia?
A presbiópiát szemüveggel lehet korrigálni, melyet speciálisan közelre nézéshez terveztek (pl. olvasószemüveg). Fontos, hogy aszerint írják fel a szemüveget, hogy milyen közeli munkát végzünk. A presbiópia sebészileg nem gyógyítható. A presbiópia korrekciója a közeli dolgokat élessé teszi ugyan, de a távoliakat elhomályosítja. Ez azt jelenti, hogy olvasószemüvegben nem lehet autót vezetni, vagy tv-t nézni. Ha közelre és távolra egyaránt szemüveget írnak fel, az nehezebb eset, főleg ha állandóan cserélgetni kell őket. Az egyik megoldás erre a bifokális szemüveg használata. Ezek speciális lencsék, melyek felül a távolra, alul pedig a közelre látást segítik. A presbiópia korrigálásának másik módja a "fél szemüveg". Más változatok még a trifokális, a multifokális szemüvegek, és a speciális kontaktlencsék.

A presbiópia azt jelenti, hogy romlik a szemem?
Nem egészen. Bár a közelre fókuszáló rendszer nem működik úgy, ahogy szokott, ha a presbiópiát szemüveggel korrigálják, úgy látunk közelre, mint azelőtt. A presbiópia a szem egészségi állapotára nem jelent veszélyt.

Presbiópiánál mennyi időnként kell megújítani a felíratást?
45-56 éves kor között a szükséges korrekciót rendszeresen változtatni. Legalább kétévente fontos megvizsgáltatni a szemet, nem csak a korrigálás ellenőrzéseként, hanem a szemünk egészsége érdekében is.


Asztigmia

Mi az asztigmatizmus?
Az asztigmatizmus (rossz szóval: szemtengelyferdülés) fókuszálási hiba, amely aszimmetrikus elmosódást okoz. Egy kép bizonyos részletei nincsenek megfelelően fókuszálva. Szemben a rövidlátással (a miópiával), ahol az összes részlet egyformán elmosódott.

Mi okoz asztigmiát?
Legtöbbször a szem elülső felülete (a szaruhártya) alakja felelős érte. Emellett okozhatja a szemlencse szabálytalan görbülete is. Lehet örökölt, vagy a növekedéssel együtt járó.

Milyen a szemlencse alakja?
Egy nagyító a napfényt egy pontba fókuszálja a két gömbfelülete miatt. Most képzeljünk el két tojásdad alakú felületet, melyeknek különbözik a görbülete. Emiatt a fény két különböző vonalban fókuszálódik, így elmosódik.

Milyen hatása van az asztigmatizmusnak?
A tárgyak bármilyen távolságra vannak, képük elmosódott, homályos és a szem nem tud fókuszálni. Kisebb fejfájást, fáradtságot és a koncentráció csökkenését okozhatja. Ez azért van, mert a szem próbálja korrigálni a képet - sikertelenül - , és mert hajlamosak vagyunk összehúzni a szemünket, hogy jobban lássunk; ez pedig igen megerőltető a szemhéjaknak és az arcnak is.

Hogy javítható az asztigmatizmus?
Szemüveg vagy kontaktlencse akárcsak más optikai hibák esetében, képes a látást kijavítani. Néha az asztigmatizmus korrigálása miatt előfordulhat, hogy más alakúnak és méretűnek tűnnek a dolgok, ez befolyásolhatja a távolságok felbecslését is. A legtöbb esetben ezekhez a mellékhatásokhoz az ember alig egy hét alatt hozzászokik, néha több hét is szükséges lehet. Az asztigmatizmus korrigálásánál össze kell igazítani az optimális tisztaságot a látási kényelmetlenségekkel.

Hogy ismerhető fel az asztigmatizmus?
Néhány ember homályosan lát. Csak pontos szemvizsgálat dönti el, hogy tényleg asztigmatizmus-e, vagy sem. Az asztigmia nem szembetegség, egyáltalán nem, vagy lassan változik és nem feltétlenül rossz irányba. A legtöbb ember csak enyhén asztigmiás.

Hipermetrópia

Mi a hipermetrópia? (túllátás, távollátás)
A szemlencse és a szaruhártya a fényt képpé fókuszálja a retinán, mint a fényképezőgép lencséje a filmen. Egy nyugvó hiperópiás (távollátó) szemében a fény nem a retina síkjában, hanem a retina mögött fókuszálódik, tehát a kép elmosódik. A tökéletes állapot, a pontosan a retinán történő fókuszálódás nem általános; az átlagember egy kicsit hipermetrópiás.

Hogy befolyásolja a hipermetrópia a látást?
A hipermetrópia a sok esetben nem probléma, mert a szemlencse könnyedén kompenzálja. Mégis, ha elég komoly a hipermetrópia, a fókuszáláshoz szükséges erőfeszítés (akkomodáció) különféle tüneteket válthat ki. A hipermetrópiás személy látása normális, de minél erősebb a hipermetrópia, annál nehezebb a fókuszálás. A látás elhomályosodhat, főleg a közeli dolgok képe, mert minél közelebb vannak, annál jobban kell fókuszálni. A hipermetrópiás ember elfáradhat, fájhat a feje, ha sokat használja a szemét, még akkor is, ha a látása tiszta. Az olvasást és az iskolai munkát is befolyásolhatja a távollátás.

Mi okoz hipermetrópiát?
A hipermetrópiát gyakran öröklöttnek hiszik, de senki sem biztos ebben. Talán a szemgolyó kicsit kisebb az átlagosnál.

Változik-e a hipermetrópia a korral?
Hajlamos erősödni, de nem mindig. Mindannyian érezzük, hogy egyre nehezebb a közeli dolgokra fókuszálni, ahogy öregszünk (lásd Presbiópia). Hipermetrópiásoknak lehet, hogy korábban kell olvasószemüveg, mivel jobban kell fókuszálniuk.

Hogyan állapítható meg a hipermetrópia?
Mivel a hiperópiások gyakran jól látnak messzire, egy betűtáblás teszttel nem feltétlenül lehet kimutatni. Speciális tesztre van szükség, melyhez retinoszkópia és fénytörési vizsgálat is kapcsolódik. Pupillatágítás segítségével gyerekkorban is könnyen felismerhető.

Mi a teendő a hiperópiával?
Az optikusnak sok dolgot kell átgondolnia, amikor dönt, és nagyon fontosak a tünetek. A fiataloknak, akik gyengén hiperópiások, általában nincsenek panaszaik. Ha vannak, akkor hordhatnak szemüveget, főleg asztali munkáknál, mint az olvasás. Idősebbeknek, vagy komolyabb hiperópiás fiataloknak gyakran vannak gondjaik, mert komolyabb erőfeszítés kell a fókuszáláshoz. Látásuk elég homályos különösen, ha közelre néznek. Szükségük van szemüvegre az olvasáshoz, de távolra nézni is.

Miópia

Mi a miópia?
Miópia az, amit rövidlátásnak hívunk. A rövidlátók a távoli tárgyakat nem látják tisztán. Normális esetben a szemlencse és a szaruhártya egy pontra fókuszálja a fényt a retina síkjában. A rövidlátó szemben a fény a retina előtt fókuszálódik, így a kép elmosódik.

Tisztábban látja-e a közeli dolgokat egy rövidlátó normálisan látónál?
Nem. Egy rövidlátó ugyanúgy látja a közeli dolgokat, mint egy normálisan látó, sőt néha egy kicsivel rosszabbul.

Honnan tudjuk, hogy rövidlátók vagyunk?
A rövidlátók nem látják tisztán a távoli dolgokat. Nehezen tudják elolvasni a közlekedés feliratait, az eredményjelző táblákat, az iskolai táblát, és gyengén szerepelnek a labdajátékokban. Problémát okoz távolabbi személyek felismerése is. gyakran nem veszik észre, hogy nem látnak tisztán, de egy szemvizsgálat kimutatja a problémát.

Honnan tudjuk, hogy a gyermek miópiás-e?
Egy átfogó szemvizsgálat biztosan eldönti, hogy a gyerek látása jó-e, vagy sem.

Néhány jel, ami a gyermek rövidlátására utal:
  • Hunyorog, hogy jobban lásson távoli dolgokat.
  • Nehezen olvassa a táblát az iskolában.
  • Rossz a testtartása olvasásnál.
  • Nem akar a szabadban játszani.
Mi okoz miópiát?
Senki sem tudja biztosan. Az emberek néha a rengeteg olvasásra fogták, a rossz anyagcserére, az egészségtelen táplálkozásra, a gyenge fényre, a helytelen testtartásra, genetikai tényezőkre. Mások azt mondják, hogy mindezek kombinációja.

Gyógyítható-e a miópia?
Nem, de jó szemüveggel, vagy kontaktlencsével jól láthat a rövidlátó.

Megelőzhető-e a miópia?
Nincs biztos módszere a megelőzésnek. Bizonyos esetekben esetleg lassítható, illetve megállítható a folyamat.

Mennyire gyakori a miópia?
Ez egy nagyon gyakori állapot. A népesség 15 százaléka rövidlátó. A miópia általában tizenéves korban kezd kialakulni és a későbbi években romlik esetleg tovább.


A látás és a monitorok

A számítógépek és hasonló készülékek monitoraival dolgozni nagy koncentrációt igényel. Általában 50 cm-ről vagy kevesebbről nézzük a képernyőt, és ez hosszú távon nagyon nagy erőfeszítést jelent . Több különböző izmot mozgatunk meg, amikor közelre fókuszálunk. Egy szemen belüli izom a lencse alakját változtatja úgy, hogy közelre tudjunk fókuszálni, a képernyőre. Más izmok ( a két szemen összesen 12) a szemet fordítják összefelé, jobbra-balra, föl-le, hogy egy pontra koncentráljanak, egyszerre mozogjanak, és hogy megfelelően koordináltak legyenek.

Gyakori panaszok:
A leggyakoribb panaszok a fejfájás, a homályos távolra látás, a viszkető és égő szemek, szemfáradtság, vibrálás, kettős látás, valamint a lassú újrafókuszálás a papírról a képernyőre - és fordítva -, amivel eltévesztik, hogy a munkában hol is tartottak. Az is előfordul, hogy nem látják tisztán a távoli dolgokat, ha sokáig nézték az ernyőt. A panaszok egyértelműen a szem megerőltetését jelzik.

A bútorzat, testtartás és helyezkedés segíthet.

A munka miatt kialakuló problémák gyakoriságát csökkenti, ha a megfelelő bútort választjuk, a legkényelmesebb testtartást és a másolnivalót a lehető legjobb helyre tesszük.
  • Az állítható székek a legkényelmesebb háttartást és ülő magasságot nyújtják.
  • A képernyő felső széle általában legyen úgy 10 fokkal lejjebb a dolgozó egyenes nézésének szögétől. A távolság a lehető legnagyobb legyen, minimum 50 cm.
  • A papír anyag legyen olyan közel a képernyőhöz, amennyire csak lehet. Akkor nem kell annyiszor újrafókuszálni, és rengeteg fárasztó fejmozgást is megspórolhatunk.
  • Ha lehet, a referencia anyag és a képernyő egyforma távolságra legyen a szemtől, úgy még kevesebbszer kell fókuszt váltani.
A monitor fényének beállítása:

A fényigény egyénenként változik. Függ a munka természetétől és a helyiség elrendezésétől. A képernyő fényereje legyen háromszor, négyszer akkora, mint a környező fény. Ha lehet a szoba fényét csökkenteni, tegyük meg. Ne dolgozzunk azonban sötétben.
  • A szoba világítása az aktuálisan végzett munkától függ, ezért egyénileg kell megtalálni az optimális megoldást.
  • A képernyő karakterei jelentősen világosabbak, vagy sötétebbek legyenek, mint a háttere. Legyen nagy a kontraszt, de ne annyira, hogy kápráztasson.
  • A tükröződéseket a képernyő beállításával kell minimalizálni, hogy az ablakok és más fényforrások ne látszódjanak rajta. Ne üljünk szembe nyitott ablakkal és más fényforrással. Függönyök és redőnyök segítenek ebben. A képernyő fölé egy kiegészítő kis ernyőt tehetünk, hogy felülről se érje fény.
  • Helyi világításhoz használjunk mozgatható asztali lámpát, mert az könnyen árnyékolható, amikor dolgozunk, és akkor nem ad a munkaterületen túl erős kontrasztot.
  • Ha tükröződik az ernyőn, akkor ne hordjunk világos, fehér ruhát.
Tartsunk kis szüneteket munka közben!

Mivel a munka nagy koncentrációt igényel, fontos, hogy néha tartsunk apróbb pihenőket. Ha megtehetjük, a monitoros munkákat tarkítsuk másféle teendőkkel. Ha a munka semmiképpen sem enged elszakadni a képernyőtől, akkor tartsunk kis szüneteket. Ha egy pár percre másfelé nézünk, a munkát kényelmesebben tudjuk utána folytatni.

A rossz látás és a monitorral való munka rossz párosítás.

A monitornál dolgozó addig nem tapasztalt látási problémái komoly panaszokat válthatnak ki. Ez azért van, mert a munkájuk sokkal komolyabb követelményeket támaszt a látással kapcsolatban, mint a hagyományos irodai munkák. Tapasztalatok szerint a panaszok nagy részének addig nem diagnosztizált látási hibák adják az alapját.

Az Optika Egyesület azt ajánlja a munkaadóknak, hogy minden dolgozóval végeztessenek átfogó szemvizsgálatot a munkába állás előtt, aki ilyen munkát fog végezni.

Az optikusnak meg kell említeni a jelenlegi, vagy leendő képernyő előtti munkát, valamint az addig tapasztalt összes látási problémát.

Ha lehet a képernyő és a saját elhelyezkedését is írja le. A megfelelő optikai szempontból történő odafigyelés a legtöbb látási zavart megoldja.

A különféle látási hibák különféleképp befolyásolják a monitoros munkát

A távollátó emberek a távoli dolgokat tisztábban látják a közelieknél, de általában mindenhová kell egy kis plusz erőfeszítés. Az az enyhén távollátó, akinek a vezetéshez, az olvasáshoz nem kell szemüveg, valószínűleg igényt tart szemüvegre, ha képernyő előtt dolgozik, mert el-elhomályosodó, és kényelmetlen lesz a látás számára.

A presbiópia olyan állapot, amely a természetes öregedés része és általában a negyvenes éveink közepén tapasztalható először. A presbiópia a közelre fókuszálás képességének csökkenése. Emiatt van szükség olvasószemüvegre. Ha a monitor előtt dolgozó személynek bifokális szemüvegre van szüksége, speciálisan az adott munkához tervezett modellt kell készíttetni. A megfelelő bifokális (vagy trifokális) olvasó rész készíttetéséhez az optikusnak feltétlenül le kell írnunk a munka pontos körülményeit (a szem-képernyő távolságot, stb.)

Az asztigmatizmus egy szintén gyakori látási zavar, ami bármilyen távolságra homályos látást ad , ezért jelent problémát a monitorral való munkánál. Ennél az állapotnál a szem felszíne, a szaruhártya nem tökéletesen gömbölyű, hanem ovális (pontosabban tórikus). Enyhén asztigmiás dolgozóknak segíthet, ha amikor a képernyő elé ülnek, szemüveget viselnek. Súlyos asztigmiásoknak állandóan szemüveget kell hordani.

Rengeteg más tényező van még, ami miatt a képernyőt elmosódottnak látjuk, vagy egyéb más módon nehezítik a munkánkat. A hibás szemkoordináció,és a rövidlátás is ezek közé tartoznak. Ha az optikus diagnosztizálja ezeket a tényezőket, megfelelő segédletet tud ajánlani a munkához és a mindennapok tevékenységeihez.

Káros-e a televízió a szemnek?

Ha tévénk jól van beállítva, nem rontja a szemet, a látást. Sokkal kevésbé erőltetjük szemünket tv nézéssel, mint olvasással, vagy varrással. A hosszabb ideig tartó koncentrált tv-nézés mégis fáradtságot okoz. A gyerekek néha szeretnek egészen közel ülni a készülékhez - kevesebb, mint egy méterre a képernyőtől. Rontja ez a szemüket? Ha a képernyőt a képátmérőnek legalább az ötszöröséről nézzük, a kép részletei sokkal élesebbek és határozottabbak, és a tv csíkjai és hibái kevésbé feltűnőek. A közel ülő szokás köztudottan a miópiás (rövidlátó) gyermekeké, ezért ha ilyen viselkedést tapasztalunk, azonnal vizsgáltassuk meg a szemét.

Nézzünk-e tv-t sötét szobában?

Ne. Látásspecialisták és fényszakértők gyenge, de a teljes helyiségre kiterjedő fényt javasolnak tv nézéshez. Az kényelmes látáshoz egy teljesen sötét szobában túl nagy a kontraszt a környezet, és a tv képernyője között. Gyengén megvilágított szobában ez a nemkívánatos fényerő különbség a minimumra csökkenthető. A tv fényét igazítsuk a szobáéhoz, vagy a szoba világítását a tv-hez? Célszerűbb a tv fényerejét és kontrasztját az aktuális szobai világításhoz igazítani. (Vegyünk készüléket a fényviszonyokhoz, ne világítást a készülékhez.)

Mekkora világítás szükséges?

Az megszokott tevékenységekhez általánosan megvilágított szoba a legjobb. Túlzottan erős világítással csökkentjük a tv kontrasztját és ez elmosódottá teszi a képet.

Viseljünk-e napszemüveget tv nézéskor?

A válasz: ne. A napszemüveg túl sok fényt nyel el és nem látunk tisztán. Ha olyankor hordjuk, amikor nem szükséges, rontja a normál fényhez való gyors alkalmazkodás képességét.

Hogyan látják a színtévesztők a színes televíziót?

Érdekes módon a színes tv nézésénél a színtévesztés nem akadály. A képernyő színei három elsődleges szín keverékei (piros, zöld, kék). Erősen színtévesztők - "vörös vakok" és "zöld vakok" - kicsit, vagy egyáltalán nem látnak eltéréseket igen különböző színkeverékek között. Érdekes, hogy a színtévesztés a nők körében nagyon ritka, férfiaknál azonban 5-10 %.

Mit jelent a könnyezés, vagy más látási nehézség tv nézéskor?
Olyan látási problémát jelent, melyre nagyon oda kell figyelni. Némely nézőnek speciális szemüveggel kell a látását a nézés távolságához igazítani.

Hét szabály tv nézéshez:
  • Legyen a tv készülék megfelelően behangolva és az antenna pontosan beállítva.
  • Olyan helyre állítsuk a készüléket, hogy a lámpa fénye, vagy a kinti fény ne tükröződjön a képernyőn.
  • A fényerőt és a kontrasztot egyéni ízlésünkhöz igazítsuk.
  • Szemmagasságban legyen a készülék - ne kelljen se fel, se le nézni.
  • Időnként pihenjünk egy kicsit a szobában körbe vagy az ablakon kifelé nézve.
  • Szükség szerint hordjuk a távoli szemüveget.
  • A képátmérőnél legalább ötször nagyobb távolságból nézzük.
Látás és vezetés

Az utóbbi időben felmérések kimutatták, hogy minden ötödik embernek olyan látási zavara van, amely akadályozza a vezetésben. Szerencsére megfelelő szemészeti segítséggel majdnem minden jogosítvánnyal rendelkező megfelel a biztonságos vezetés kritériumainak. A vezetők jó látása döntő tényező a biztonságos közlekedés során - a vezetők kritikus döntéseinek 90 százaléka a látáson alapul. Sajnos a sofőrök nagy része nincs igazán tisztában azzal, hogy mennyire összefügg a jó látás a jó vezetéssel. Manapság napról-napra nehezebb feladat a vezetés az egyre forgalmasabb utakon.

Hét létfontosságú dolog a vezetésnél:
  • Távoli látásélesség.
    Talán ez a legfontosabb a vezetésnél. A távoli látásélesség az, hogy az ember tisztán tud fókuszálni nagy távolságra. Vezetéskor még a legegyszerűbb reakció ideje is legalább 0.4 szekundum. Ha rosszul látunk távolra, és akkor veszünk észre egy megállj jelzést, amikor már odaérünk, nem marad 0.4 mp a reagálásra. Minél gyorsabban haladunk, annál kevesebb idő marad reagálni. A sebesség növekedésével a rossz távoli látás pillanatról pillanatra nagyobb veszélyt jelent.


  • Mélységérzékelés.
    Zsúfolt forgalomban a sávváltáshoz pontosan kell felmérni a távolságot a különböző mozgó járművek között. Mindkét szemnek tökéletesnek mélységmérő műszerként kell működnie. A gyenge mélységérzékelés gyakori a vezetők között és a sebesség növekedésével egyre nagyobb gondot jelent.


  • Látómező.
    A "szemünk sarkából való látás" képessége - átlátni nagyobb területet anélkül, hogy a szemünket, vagy a fejünket mozdítanánk. Ez is nagyon fontos a biztonságos közlekedésnél. Alkalmassá teszi a vezetőt arra, hogy átlássa a forgalmat, és észre vegye a gyalogosokat az út szélén anélkül, hogy levenné az útról a tekintetét. Normál esetben a vízszintes térlátás egy fél kör, úgy 180 fok. Ha növeljük a sebességet, 100 km/h-nál ez lecsökken 40 fokra (egy kör kilencedére) .


  • A szemizmok egyensúlya.
    A szemizmok jó egyensúlya azt jelenti, hogy mindkét szemet könnyedén lehet egy adott tárgyra egyidejűleg rászegezni. Ez nagyon fontos a jó, két szemmel történő látáshoz. Befolyásolja a mélységérzékelést és a látómezőt is. Bár a vezetők kényelmes feltételek közt általában kompenzálni tudják, ha az izmok nincsenek összhangban, a szükséges erőfeszítések végül fáradtsághoz vezetnek. Az alkohol, a kimerültség, a gyógyszerek mind felboríthatják az egyensúlyt, annyira, hogy nem lehet már visszaállítani.


  • Akkomodáció, ill. alkalmazkodás.
    A vezetőnek könnyen kell fókuszt váltani az út és a műszerfal között. A távoli és a közeli dolgok közti fókuszváltás képességét akkomodációnak nevezzük.


  • Éjszakai vezetés.v Biztonságos éjszakai vezetéshez látnunk kell a szembejövő autók vakító fényszórója mögötti gyengébb fényben. Ehhez szükséges, hogy a szembejövő fényszóró okozta ragyogásból a szemünk hamar rendbe jöjjön. 40 éves kor fölött az éjszakai vezetés gyorsan romlik, az említett ragyogásnak a 20-30 év közötti vezetők szeme áll leginkább ellen. Az idősebbek éjjeli látásromlásukat kompenzálhatják azzal, hogy lassabban vezetnek. Napszemüveget sohasem szabad viselni éjjel, mert képtelenek leszünk észrevenni az autókat, a gyalogosokat és egyéb veszélyeket az úton.


  • Színlátás.
    A színlátás is fontos része a vezetésnek; a vezetőknek fel kell ismerni, és meg kell különböztetni az eltérő színeket. Akik tudják, hogy színtévesztők, meg tudják tanulni  a közlekedési színek megkülönböztetését helyzetük és fényerejük alapján. A vezetők gyakran nem veszik észre, ha változik a látásuk. A legtöbb vezetőnek olyan problémája van, amit ha egyszer észrevettek könnyedén korrigálni lehet.
Rendszeres szemvizsgálat:

A szemészek következetesen nagy figyelmet fordítanak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges átfogó szemvizsgálatra és a vezetők évenkénti vizsgálatára. A szemészek a következőket javasolják a vezetőknek:
  • Rendszeresen vizsgáltassuk a szemünket, különösen a vezetésszempontjából.
  • Ha szemüveget írnak fel a vezetéshez, hordjuk.
  • A gyenge térlátást oldal- és visszapillantó tükrökkel és fejünk forgatásával kompenzáljuk.
  • Ha nem megfelelő a mélységérzékelésünk, óvatosan előzzünk.
  • Ne akasszunk semmit a visszapillantó tükörre, és pontosan állítsuk be azt. A szélvédő és a hátsó ablak legyen tiszta és karcolásmentes, hogy ne törhesse a fényt.
  • Időszakosan ellenőrizzük, hogy a reflektoraink mindegyike a megfelelő szögben és a maximális fényerőt biztosítja-e.
  • Ne rohanjunk. A legtöbb látási probléma nagy sebességnél jelentkezik.


FÜLÖP OPTIKA-FOTO
E-MAIL:

9200 Mosonmagyaróvár Magyar u.17-19.
(ez az iroda, és a központi boltunk is)
Tel/Fax.: 96/579-225
9200 Mosonmagyaróvár Magyar u.25.
Tel/Fax.: 96/205-296
9021 Győr Baross Gábor 15.
Tel/Fax.:96/328-980
9241 Jánossomorja Szabadság u.12.
Tel: 96/225-392